Órai anyagok

A könyvtár forrásai:

1. könyv - Könyv Elek és
2. ETO Ottó,

3. folyóirat (Cikk Kata),

4. internet (Net Teri)

A szövegek megjelentek:
Dömsödy Andrea (szerk.): Iskolai könyvtári projektek, programok. Bp.: Könyvtárostanárok Egyesülete, 2011. p. 235-252

ÓRAI ANYAGOK....

1. Könyv Elek

Könyv Elek a könyvtárban....

Könyv Elek, tizedik osztályos tanuló, egy esős tanítási napon otthon felejtette az esernyőjét. Nem akart elázni, de remélte, hogy talán délutánra kisüt a nap. De csak esett és esett, gondolta, amíg várakozik, bemegy a Könyvtárba. Bár nem először járt a könyvtárban, mégis rá kellett szólnia a könyvtárosnak. Amikor belépett, hangosan üdvözölte osztálytársát, aki éppen a házi feladatát írta. Ezután már halkan beszélgettek, igénybe vették a könyvtár szolgáltatásait. Elek segített Péternek a feladatok megoldásában, információt kerestek a számítógépen, a könyvtáros segített könyvet keresni a témában, kinyomtatták a fontos adatokat és a biztonság kedvéért még könyvet is kölcsönzött Péter, otthon szerette volna még többet olvasni a témáról.

Elek nagyon megéhezett a nagy munka után, visszament a ruhatárhoz és elővette a szendvicsét és az ásványvizét. A könyvtáros rögtön emlékeztette, hogy a könyvtárban nem szabad enni, inni, és persze kabátot, táskát behozni. Péter kikísérte barátját a könyvtár előtti térbe, és elmesélte, hogy Anyukája is könyvtáros, és elvitte már az országos könyvtárunkba, a neve Országos Széchenyi Könyvtár, egy felsőoktatási (egyetemi) könyvtárba, egy közművelődési (megyei, városi) könyvtárba, de az ő kedvence akkor is az iskolai könyvtár! Péter azt is elmesélte, mit kell egy iskolai könyvtárosnak csinálnia: rendben tartja a könyveket a polcokon, segít az olvasóknak, betartatja a könyvtár szabályait, könyvtári órákat tart, új könyveket rendel, pontos nyilvántartás vezet a könyvekről, statisztikai adatokat szolgáltat, kérésre ajánló bibliográfiát készít, biztosítja más könyvtárak könyveit az olvasói számára könyvtárközi kölcsönzéssel, felszólítást küld azoknak az olvasóknak, akik nem hozzák vissza időben a könyveket, jegyzőkönyvet készít a megrongálódott könyvekről, nyilvántartást vezet a tankönyvekről, és azok kölcsönzéséről.

Amint Elek megette az uzsonnáját, visszamentek a könyvtárba, és négy könyvet is kikölcsönözhettek, három hétre! Tudták, hogy a könyvekre nagyon kell vigyázni, mert ha elveszítik őket, vagy megrongálódnak, akkor ki kell fizetniük. De ők boldogan és büszkén vitték haza a könyveket!

Leírás a könyvről - bibliográfiai leírást kell készíteni a könyvről, hogy mindenki láthassa a könyv legfontosabb adatait. Erre egy egységes leírást alkalmaznak:

Szerző neve : Mű címe. Kiadás helye: kiadó neve, kiadás éve. összes oldalszám (p)

Kis Ernő: Csalafinta könyvek. Budapest: Móra Kiadó, 2003. 152 p.

A könyvtári könyvről a könyvtáros is készít egy leírást, ezt egy katalóguscédulára írja fel. Minden könyvről készül egy katalóguscédula, amit katalógusszekrényben, illetve napjainkban már könyvtári számítógépes programban tárolnak, ami az interneten is elérhető.

A könyvtári könyv gerincén található a raktári jelzetük. A szépirodalmi könyv jelzete a szerző vezetéknevének a kezdőbetűjéből (háromnál több szerző esetén a cím első betűje) és egy számból áll, amit a könyvtáros ad, raktári táblázat segítségével.

Pl. Fekete István: Vuk F 37

Az ismeretterjesztő (szakkönyvek) esetében a jelzet három számjegyből áll:

Az első az ETO 0-9 tartó főosztályát jelöli
A második és a harmadik szám az alosztályokat
A szerző vezetéknevének a kezdőbetűjét és egy számot

Pl. Barangolás a matematikában

510
B 29

2. ETO OTTÓ

Könyv Elek és a könyvtár részei

Könyv Elek, tizedik osztályos tanuló nagyon nehéz házi feladatot kapott környezetismeretből. Idegen szavak jelentését kellett megkeresnie, ehhez a könyvtár kézikönyvtári részébe ment (szótár, lexikon - ezeket nem lehet kikölcsönözni). Ezután könyvtárosi segítséggel könyveket keresett a szabadpolcról (kölcsönözhető dokumentumok). Elek tudta, hogy a könyvek abc rendben és témakörök (szépirodalom (versek, regények), ismeretterjesztő irodalom (biológia, kémia, matek, nyelvtan - minden témakört egy-egy számmal jelöltek) szerint vannak elhelyezve a polcon, ezért nagyon figyelt a könyvek helyére, ha nem emlékezett, honnan vette le a könyvet, akkor inkább az asztalon hagyta, hogy a könyvtáros a pontos helyére tehesse. A témához még újságot is nézegetett a könyvtár folyóiratai között (újságok, magazinok), de azokat sajnos nem tudta kikölcsönözni. Emlékezett, hogy a tévében is látott ilyen műsort, ezért az audiovizuális gyűjteményhez (CD, DVD) ment, de mivel azokat az iskolai könyvtárban nem lehet kikölcsönözni, így csak megnézte a színes borítójukat, de figyelt a sorrendre, a helyére rajta vissza őket, mert a könyvtárban a CD-k, DVD-k is sorban vannak! A könyvtáros még a különgyűjteményből (pl. régi könyvek) is hozott Eleknek könyveket, amiket szintén nem lehetett kikölcsönözni, de nagyon szépek voltak.

A szabadpolcon található könyvek két részre oszthatók:

szépirodalom (regény, vers, novella) - szerző szerinti betűrendben
szakkönyvek - téma szerint, a témákat számok jelölik.

ETO FŐOSZTÁLYOK

0 - ÁLTALÁNOS MŰVEK

1 - FILOZÓFIA, PSZICHOLÓGIA

2 - VALLÁS, EGYHÁZAK

3 - TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

4 - JELENLEG BETÖLTETLEN OSZTÁLY

5 - MATEMATIKA, TERMÉSZETTUDOMÁNYOK

6 - ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK

7 - MŰVÉSZETEK, JÁTÉK, SPORT

8 - NYELVÉSZET, IRODALOMŰ

9 - RÉGÉSZET, TÖRTÉNELEM, FÖLDRAJZ

Ha gyűjteni szeretnél: Az információforrások: könyv, CD, DVD, újság, internet, )internetes katalógus)

A könyvtári könyv gerincén található a raktári jelzetük. A szépirodalmi könyv jelzete a szerző vezetéknevének a kezdőbetűjéből (háromnál több szerző esetén a cím első betűje) és egy számból áll, amit a könyvtáros ad, raktári táblázat segítségével.

Pl. Fekete István: Vuk F 37

Az ismeretterjesztő (szakkönyvek) esetében a jelzet három számjegyből áll:

Az első az ETO 0-9 tartó főosztályát jelöli
A második és a harmadik szám az alosztályokat
A szerző vezetéknevének a kezdőbetűjét és egy számot

Pl. Barangolás a matematikában

510
B 29

3. Cikk Kata

SAJTÓTERMÉKEK - újságok, magazinok

Típusai

Megjelenésük gyakorisága szerint:

hírlapok: napilap, hetilap
folyóiratok: havonta, félévente

Témájuk szerint: általános, vegyes, kulturális, ismeretterjesztő, gyermek-és ifjúsági

Részei:

kolofon (szerkesztők, szerzők neve, előfizetés lehetőségei, adatok)
vezércikk (főoldalon, aktuális témáról szól)
rovat: azonos témába tartozó cikkek, közlemények

Információk gyűjtése a sajtótermékekből
A hivatkozás a forrásra hasonlít a könyv bibliográfiai leírásához.

Forrásjelölés szabályai hasonlítanak a bibliográfiai leíráshoz.

Időszaki kiadvány címe. Szerkesztő(k9).
A részegység neve. Megjelenés helye: kiadó neve. kiadás éve. ISSN szám

Cikkek esetében

szerző: cikk címe. In: időszaki kiadvány neve, kiadás éve, a cikk oldalszáma

Példa

Kiss Erik: Szeretem a könyvtárt. In: Könyv és Nevelés, 2009. 3. szám, p. 14-15

Online kereséshez

MATARKA
Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa

www.matarka.hu

NET TERI

Gyűjtés az internetről

1. Google - szabad szavas keresés

A keresés legfontosabb szabálya: tárgyszavakkal történő keresés (egész mondatokkal ritkán van szerencsénk megfelelő információra találni)

Hivatkozás a forrásra

Példa

Meixner Zoltán: Az internet rövid története. URL: https://hvg.hu/tudomany/20041203interhist Utolsó letöltés: 2015. október 15

Speciális keresés

A találatok listáját szűkíthetjük a speciális keresési lehetőségek beállításával.Megadhatjuk, hogy:
1. Mely szavak forduljanak elő biztosan a keresésben (Logikai ÉS kapcsolat).
2. Mely kifejezések forduljanak elő biztosan a keresésben (lehet szóköz!).
3. Melyek közül szerepeljen valamelyik (Logikai VAGY kapcsolat).
4. Melyek azok, amelyek biztosan ne forduljanak elő a keresésben (Logikai tagadás).

Hivatkozás a forrásra

Példa

Meixner Zoltán: Az internet rövid története. URL: https://hvg.hu/tudomany/20041203interhist Utolsó letöltés: 2015. október 15

www.google.com

2. Keresés az online könyvtári katalógusban

A könyvtárban minden könyvről készül egy leírás, amit cédulára írnak.

A katalógus gyűjti össze a könyvtárban található összes könyvet, az ábra szerinti meghatározott leírási szabvány alapján.

A katalógus típusai

1. cédulakatalógus (fenti ábra) : A hagyományos papíralapú katalógus nem más, mint különböző szempontok szerint rendezett cédulák összessége, amelyben minden katalóguscédula egy-egy művet jelöl.

A könyvtár minden beszerzett dokumentumáról leírást készít.

A katalóguscédula tartalmazza a dokumentum formai és tartalmi ismérveit, valamint raktári jelzetét.

Tárgyszó-katalógus: a könyvek tartalmát egy-két szóval is kifejezhetjük, ezek alapján is kereshetők a könyvek a könyvtárban (pl. matematika, filozófia, történelem)
szakkatalógus: Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) szerinti katalógus. Az ETO számjegyekkel fejezik ki az emberi tudás fogalmait. Nyelvektől és írásmódtól független, ezért az egész világon alkalmazzák. Ez a rendszer egyben nemzetközi szabvány is.

Elektronikus katalógus: Az elektronikus katalógus más néven számítógépes adatbázis ma már a nagyobb könyvtárakban kiváltotta a hagyományos katalógust, amelynek építését a legtöbb helyen lezárták. A könyvtárak többsége számítógépre vitte a náluk található gyűjtemény katalóguscéduláit. A számítógép-terminál a könyvtárak elmaradhatatlan részévé vált, amely nagymértékben felgyorsítja a dokumentumok visszakeresését. A katalógusadatokat visszakeresésre alkalmas módon tárolja és biztosítja közvetlen megjelenésüket. A katalógusok számítógépre vitelével egy időben a könyvtár más munkafolyamatait is gépesítették. Ezek a rendszerek ma már teljesen integráltak, a teljes ügyvitel gépesített. Kereshetsz cím, szerző, tárgyszó alapján a katalógusban.

Keresés módja: a könyvtár(ak) honlapjáról elérhető KATALÓGUS-okban is kereshetünk: szerző, cím, tárgyszó, kiadás éve, kiadó neve alapján.

A városi könyvtár katalógusa: https://94.199.48.18/sziren_2146.htm

A találat formátuma, amit át kell alakítanunk a dolgozatunkban:

A katalóguscédula formátumból bibliográfiai leírást kell csinálni: